Légy fegyelmezett!

A nyár
ellobbant már.
A széles, szenes göröngyök felett
egy kevés könnyü hamu remeg.
Csendes vidék.
A lég
finom üvegét
megkarcolja pár hegyes cserjeág.
Szép embertelenség. Csak egy kis darab
vékony ezüstrongy - valami szalag -
csüng keményen a bokor oldalán,
mert annyi mosoly, ölelés fönnakad
a világ ág-bogán.
<...>

József Attila
"Téli éjszaka"
1933

[Держись всему вопреки!

Сожжено
лето давно.
Легли на обугленные комки
тускло-серой золы мазки.
Земля замерла.
Поскребла
острой ветки игла
воздуха тоненькое стекло.
Чары безлюдья. Лишь серебрится
ленты обрывок - ткани тряпица, -
мертвою хваткой вцепившись в куст.
Вот так же на ветках-сучках бытия
виснут обрывки чувств.]
<...>

Аттила Йожеф
"Зимняя ночь"
Перевод Н. Г., 2004